LáTóHaTáR

Csak úgy tudjuk az országot kivezetni a válságból, ha az emberek is gyarapodnak - így foglalta össze a Magyar Hírlapnak adott interjúban a kormány huszonkilenc pontos akciótervének ars poeticáját Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes.

 - Orbán Viktor huszonkilenc pontos gazdasági akciótervének intézkedései mikor léphetnek hatályba, mikor érzékelhetik a változásokat az állampolgárok?

- A huszonkilenc pont két intézkedése, a kilakoltatási moratóriumról és az adományok áfamentességéről szóló már életbe is lépett. Az előbbit eredetileg a Bajnai-kormány rendelte el, de aztán nem újította meg, az utóbbi például az árvíz utáni újjáépítésben is nagy segítséget jelent majd az adományozóknak.

- És a többi huszonhét ponttal mi lesz? 

- Ezek a javaslatok két csoportra oszthatók. Vannak olyan pontok, amelyeket már szeptember elsejétől hatályba szeretnénk léptetni, így azokat június végéig az Országgyűlés elé kell terjesztenünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium már dolgozik a miniszterelnök által bejelentett, a kisadók eltörléséről és a társasági adó csökkentéséről szóló jogszabály-módosításon. Az akcióterv pontjainak másik részéhez nincs szükség a törvényhozásra: a kormány ezekről saját hatáskörben dönthet. Ezek az intézkedések folyamatosan lépnek hatályba. Ilyen például a már említett kilakoltatási moratórium elrendelése.

- Az MSZP leginkább a tizenhat százalékos, egykulcsos szja-módosítást vitatja, mert szerinte ez is bizonyítja, hogy a Fidesz-kormány a gazdagok kormánya. Ez az intézkedés miért is kedvezne a magasabb jövedelműeknek? 

- Mondják ezt azok a szocialisták, akik például a milliárdos Veres Jánost vagy Gyurcsány Ferencet is a frakció jukban tudhatják. Mi azt gondoljuk, hogy az egykulcsos rendszer leginkább a gazdasági aktivitásra, növekedésre, a kis- és középvállalkozásokra lesz nagyon jó hatással. Mindenkinek több pénz marad majd a zsebében, minden jövedelemjellegű bevétel után csupán tizenhat százalékos adót von el az állam. Aki nagyobb jövedelemmel rendelkezik, jóval többet is adózik, mint aki szegény. Úgy tervezzük, hogy egy átmeneti, kétéves időszak alatt vezetjük be a rendszert. Éppen a kis jövedelműek miatt tesszük ezt így: az adójóváírások rendszerének átalakításával és a minimálbér fokozatos növelésével telik majd ez az időszak. Egy alapcélja van a szabályozásokat kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumnak: senki sem járhat rosszabbul a változtatások után, mint ahogyan most él. Csak úgy tudjuk az országot kivezetni a válságból, ha az emberek is gyarapodnak.

- Az ellenzék számon kéri az egyszeri nagy arányú adócsökkentést is a Fideszen, mert a választási kampányukban ez is szerepelt. 

- Felére vágjuk a társasági adót, ami a kis- és közepes vállalkozásoknak óriási előnyt jelent. Megszüntetünk egy sor kisadót, de az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetése is adócsökkentést, -egyszerűsítést és -korszerűsítést jelent. Ezeket a Bajnai- és Gyurcsány-kormányok képtelenek voltak megoldani. Mi velük szemben ezt a munkát már az első kormányzati évünkben elvégezzük.

- Az ellenzék azt is felrója, hogy a törvénymódosításokról, új jogszabályokról nem egyeztetnek velük, nem érdekli önöket az ő véle ményük. 

- Nem igaz, hogy nem érdekel a véleményük. Érdekes vitákat folytatunk a parlamentben, hallunk tőlük magas színvonalú érveket is. Az ellenzék a saját aktuális helyzetét azonosítja a demokrácia helyzetével. Azt gondolják, annál tökéletesebb a demokrácia, minél nagyobb hangsúllyal vehetnek részt a döntéshozatalban. A demokrácia viszont nem ettől függ, a választók ugyanis a tavasszal nagyon pontosan kijelölték a politikai hangsúlyokat: több mint kétharmados többséget szereztünk. Egyébként is nehéz megrendeléseket adni a kormánypártoknak demokráciaügyben. Nincs ugyanis egyértelmű viszonyítási pont. Intézményileg a demokráciák sokszínűek. Erős félelnöki rendszer van Franciaországban, a britek parlamentáris rendszerben élnek, protokolláris jogkörű uralkodóval. Finnországban pedig, velünk ellentétben, nem létezik például az alkotmánybíróság. Ezek a különbségek azonban nem jelentenek minőségi különbséget a demokráciák között.

- Ha már itt tartunk, az MSZP-Jobbik-LMP az alkotmánybírák választási szabályának megváltoztatását is számon kéri. Miért változtatnak a szabályokon? 

- Érdekes a hozzáállásuk. Miközben több mint kétharmados többséget szereztünk a választáson, az alkotmánybírák jelenlegi választási szabályai szerint az egyharmadot sem kapott ellenzék lenne többségben a jelölőbizottságban. Ezért próbáljuk finomítani és a politikai erőviszo nyokhoz idomítani ezt az eljárást.

- A Fidesz-kormány új alkotmányt is készít. Megváltoztatják a politikai berendezkedésünket? 

- Nincsenek ilyen terveink. Sokszor elmondtuk már, hogy Magyarországon parlamentarizmus van, és parlamentarizmus lesz. Természetesen, ha a szocialisták egy erős elnöki rendszerre tesznek javaslatot az alkotmányt előkészítő parlamenti bizottságban, akkor megfontoljuk ezt is.

- Valóban Schmitt Pál lehet az új köztársasági elnök? 

- Ha a Fidesz frakciója őt jelöli, akkor igen. Képviselőcsoportunk minden jelöltet meghallgat majd, az MSZP-s Balogh Andrást is. Körültekintő döntés fog születni. Fontos, hogy a jelöltek hogyan definiálják majd magukat köztársasági elnökként. Az alkotmány értelmében az államfő őrködik a törvényesség felett, és a nemzeti egység megtestesítője. Ezek komoly feladatok. A köztársasági elnök kiválasztásánál elsősorban nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy kormánypárti vagy ellenzéki a jelölt. Sólyom László jelölése mögött is civil kezdeményezés állt, és - bár elsősorban a szocialisták próbálták a Fidesz jelöltjeként definiálni - a jelenlegi köztársasági elnök ötéves tevékenysége is pártfüggetlenségét bizonyította.

- Mikor állhatnak fel a megyei kormányhivatalok, milyen változtatásokra lehet még számítani a közigazgatásban? 

- Úgy tervezzük, hogy szeptember elsejétől újra létrejönnek a megyei közigazgatási hivatalok. Az előző évek MSZP-s kormányzása alatt ezeket a hivatalokat megszüntették, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése alig-alig működik. A következő lépésként teremtjük meg azt a koordinációt, amely a különböző minisztériumok megyei szintű intézményei között szoros kapcsolatot teremt. Ez a folyamat már január elsejétől megkezdődhet. A fokozott koordináció után minden megyében egy nagy kormányhivatal jöhet majd létre. Az ezzel kapcsolatos előkészületi munkával párhuzamosan megkezdjük az önkormányzati feladatellátás reformját is. Ez sokkal átfogóbb és nagyobb munka lesz, mint a közigazgatási hivatalok újbóli felállítása. Megyei és helyi szinten is át kell tekintenünk az önkormányzatok feladatellátását. Meg kell vizsgálnunk, hogy az 1990-es önkormányzati törvény mit nem tudott megfelelően szabályozni. Ebbe a munkába bevonnánk az önkormányzati képviselőinket, polgármestereinket is. Olyan reformjavaslatra van szükség, amely az önkormányzatoknak, az állampolgároknak és az állami, tehát adófizetői pénzek takarékos felhasználásának is megfelel.

- Létrejöhet-e egy új állami kereskedelmi bank, akár az önkormányzatok megsegítésére? 

- Nem elképzelhetetlen, hogy létrehozunk ilyen intézményt. Felmerült már a vidékfejlesztési és környezetvédelmi beruházások kapcsán egy úgynevezett zöldbank megalapítása és egy önkormányzati bank ötlete is. Egy ilyen banknak valahol az állami Magyar Fejlesztési Bank keretén belül kellene létrejönnie. Ez az intézmény ellenőrizhető, célzott, hatékony pénzfelhasználást tenne lehetővé. A szakértők már dolgoznak a tervezeteken.

- Az elmúlt húsz évben előfordult, hogy a kormánypárt hatalmasat bukott, de az is, hogy nagy győzelmet aratott az őszi önkormányzati választáson. Most milyen eredményre számít? 

- A megállapítása is bizonyítja, hogy milyen izgalmas és szép dolog a politika. Hónapokkal a választások előtt még senki sem tudhatja, milyen eredmény születik majd. Most is óvatosan optimista vagyok. Remélem, a választók látják, hogy hiteles intézkedéseket hozunk. Amit most tesz a kormány, annak célja az előző időszak bénultságának, korrupciójának felszámolása. Azt akarjuk elérni, hogy a polgárokat szolgáló intézményrendszer jöjjön létre az országban. Az elmúlt hetekben kijelöltük a gazdasági válságból kivezető utat és a hatékony államrendszer létrehozását, valamint csökkentettük a bürokrá ciát. Kevesebb minisztérium, miniszter dolgozik, mint bármikor, és az ősztől kevesebb önkormányzati képviselő, 2014-től pedig kevesebb parlamenti képviselő áll majd munkába.
-Forrás: (Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
Kommentár: A Fidesz mindig is a szavak embere volt...az egy "dakota közmondás szerint" néven elhíresűlt "szlogen" is ezt bizonyítja, szavakban mindig erős párt maradt, de a tettek mezejére lépve(Léptetve..ugye..és a 2/3-os többség dönt..) már nem tudtak teljesíteni, jönnek a megszorító csomagok, amik "szegénygyilkosnak tünhetnek de nem azok" elvileg, papíron, papíron minden működik, megtudsz rajzolni olyan dolgokat pl. amiket a valóságban nem lehetne létrehozni, és ők is ezt teszik, van még 4 évük, addig elvannak mint befőtt a polcon, de egyszer a befőtt is leeshet, és ha eltörik mi marad nekünk?...Megint Nyalhatjuk a padlórol a sz*rt, mert két verébből 1 sem dalolt..ki lesz a Harmadik?...Jobbik?..az a rosszabbik verzió. De ez is eldől, mint minden ami "csonka" lábakon áll.