Biztos mindenki körül történt már valami megmagyarázhatatlan. Maguktól leeső dolgok, furcsa érzések,különös zörejek az éjszaka közepén,amit nem nagyon tudott fogni semmire,de mindenki elintézte magában azzal,hogy biztos csak a szél,vagy a háziállat volt a ludas.De vannak olyan dolgok,amit ezzel már nem lehet megmagyarázni…
Ezért indult el,a minden vasárnap jelentkező post, a félelem.blog.
Ebben  olyan hiteles,Magyar beszámolókkal fogok foglalkozni,amiktől esetleg átértékelhetjük azt,amit eddig ezzel a témával kapcsolatban gondoltunk…

Ferenc beszámolója:

A szomszédék 5 éves kislánya kb. 2 hónapja halt meg,szívelégtelenségben.Nagyon jóban voltunk velük,átjöttek néha,sokszor játszott itt Panni nálunk is.Lányuk halála óta nem sokat látjuk őket,nem járnak át hozzánk.
Mi éppen lakásfelújítást végeztünk,akkoriban,mikor Pannika halála történt.A mosdó teljesen szét volt verve,úgyhogy kénytelenek voltunk a régi mellékhelyiségbe járni,ami a kert végében volt.Le akartuk bontani,de addig még meghagytuk,amíg nem végzünk a házzal.
Egyik éjszaka arra keltem,hogy rettentően fájt a hasam,elindultam a WC-re.Mivel nyár volt,csak egy nadrágot,és egy papucsot vettem,majd felkapcsoltam a kerti világítást,ami ugyan nem világított el a kert végéig,de legalább nem estem el semmiben.
Ahogy elvégeztem a dolgom,és a ház felé tartottam,éneklést hallottam,az Aqua-barbie girl dallamát dúdolta egy kis vékony hang, a szomszédból.Tudtam,hogy ezt mindig a szomszédék lánya énekelte,de –akkor álmosan-azt gondoltam,hogy biztos a szülei néznek róla felvételt a Tv-ben, (Mivel a szobájuk ablaka arra nyílott)mert rengeteget videózták.
Amikor felkeltem,édesanyámmal beszélgettem a konyhában,elmeséltem neki,hogy mi történt,ő is megerősített abban,hogy biztos csak a mellettünk lakók nézték a videót.Majd azt is hozzáfűzte,hogy szellemek nem léteznek.
Mivel engem kicsit megrázott ez az egész,azon az estén,inkább nem is mentem ki ,majd csak reggel.
Amikor jöttem visszafelé hallottam,hogy édesapám a szomszéddal beszélget.Mikor bejött a házba,megkérdeztem,hogy mit.Akkor aztán tényleg végigfutott a hideg a hátamon.
Azt mondta,hogy éjszaka ő is kiszaladt a WC-re,de ahogy jött be,megtalálta a kislány labdáját a mi udvarunkon.Visszadobta,majd ma mondta a szomszéd férfinak,aki csak annyit mondott,hogy lehetetlen,mert az a labda be volt zárva a fészerbe.
Még ezen a délutánon,édesanyám sikítására lettem figyelmes.Gyorsan kiszaladtunk öcsémmel,és láttuk,hogy ott zokog a létra mellett.Nem tudtam elképzelni mi lehet a baj,ő meg nem mondta,annyira sírt.Később,mikor már megnyugodott elmondta,hogy mikor felment a padlásra pár képkeretért,lépéseket hallott onnan,ahová nem világít el a fenti villany.Odavilágított a zseblámpával,és állítása szerint ott állt Pannika,és őt nézte.
Szerencsére még azon a héten készen lett mosdó felújítása,és nem kellett éjszaka kimenni.
Rendben is volt minden pár napig,aztán egy szombat este arra lettem figyelmes,hogy valaki veri az ajtót,és kiabál.Édesapám nyitotta ki,addigra én is kiértem.A szomszéd hölgy állt ott,és szinte hisztérikusan üvöltötte,hogy „Pannika ott van,segítsetek rajta!Visszajött!”.Apám próbálta nyugtatgatni,de a nő csak azt hajtogatta,hogy ő látta Pannit,és ő él még,menjünk át,nézzük meg.
Kihívtuk rá a mentőt,a kórházban,az elme osztályon ápolják.Mi nem tapasztaltunk azóta semmit,mondjuk a történtek óta éjszaka nem is járunk ki.De nagyon foglalkoztat minket az,vajon mit láthatott a szomszéd nő,azon az estén.De ezt már sohasem fogjuk megtudni szerintem.