Sokak szerint nem létezik barátság különböző neműek között.Mikor azt mondom,hogy a legjobb barátom egy hölgy,cirka nyolc éve,csak legyintenek,mondván egyszer úgyis történni fog köztünk valami .Nem hiszi el senki,hogy van egy olyan nő,akit többre tartok minden nőnél,de mégsem viseltetek irányába szerelemmel,és nem is fogok.Hogy miért nem?!Mert a szerelem jelentéktelenebb állapot ahhoz képest,ami most köztünk van…Szerelmes akárhányszor lehetsz,de egy igaz barátot,egy igaz embert,akiért bármit megtennél és tudod,hogy ő is bármit megtenne érted,nem fogsz mégegyszer találni,mégha egész életedben keresed sem.
Egymás támaszai vagyunk,az utolsó mentsvár,egy utolsó ág,amibe kapaszkodni tudunk.Ismerjük egymást,talán még önmagunknál is jobban,mégsem vetjük meg a másikat,sőt…Mi így „szeretjük egymást”,hibákkal tele.
Ha ikertestvérem lenne,valószínűleg az ő lenne,pedig egymás egyenes ellentétei vagyunk,de mégis teljesen ugyanolyanok.Vigyázunk,és odafigyelünk egymásra,akármi történjen.Ő az,aki mindig kiáll mellettem,és ha észreveszi,hogy problémám van,rögtön segíteni próbál,önzetlenül.
Órákat végig tudunk beszélgetni a semmiről,és mégis úgy érzem,a világ összes dolgát kitárgyaltuk,közben az órák perceknek tünnek.
Ő egy társ,aki sohasem hagy magamra,aki észheztérít ha túllövök a célon és aki bármikor megnevettet.
És igen,számomra ő mindenkinél többet ér … Mert ő a legjobb barátom!
Utolsó kommentek